SONKA, SONKA
Magyarországon a húsvét elképzelhetetlen főtt sonka, főtt tojás, torma
és kalács nélkül. Az asztalon megtalálhatók a friss tavaszi zöldségek,
az újhagyma, a retek, uborka is. Az asztalt üde tavaszi virágokkal,
nárcisszal, jácinttal, barkával, tulipánnal díszítjük.
A disznóhús tartósítására a szükség vitte rá az embereket:
muszáj volt a téli hónapokra is húst raktározniuk. A legjobb falatok
húsvétkor kerültek elő a kamrából, így a sonka is ekkor kerül az
asztalra.
A sonka főzése
Jó ötlet, ha egy éjszakára hideg vízbe tesszük, így kiázik belőle a túl
sok só. Mivel egy egész darab sonka még a legnagyobb étvágyú
családoknak is sok lenne, általában négy részre osztják: a fartőre, a
felsálra, a csülökre és a dióra. A zsíros réteget lehetőleg ne
távolítsuk el, mivel ez megakadályozza, hogy a hús kiszáradjon. A sonkát
mindig csak lassan főzzük, tehát nem szabad hagyni, hogy felforrjon! A
főzőlevet ízesíthetjük zöldségekkel, főszerekkel ízlés szerint, a főzés
során ezek az ízek jól átjárják a húst.
Ha hagyományosan akarnak étkezni húsvétkor,
akkor
- nagycsütörtökön egyenek parajból készült ételeket,
- nagypénteken tojást és halat,
- nagyszombaton estig böjtölni kell, így napközben kalácsot
fogyasszanak; este jöhet a sonka, tojás friss zöldségekkel,
- húsvétvasárnap sült bárány kerüljön az asztalra,
- húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és
mértékkel kínált italféle dukál.
"
Sonka szénában? Nem
áprilisi tréfa: a széna különleges, aromás ízt kölcsönöz a húsnak, sőt
régebben azt állították, hogy a hús puhább, omlósabb lesz tőle. A hús,
ha szénával főzzük, valamiféle édes-fűszeres ízt kap.
Hozzávalók (egy nagy család részére): 1 füstölt sonka (kb. 3 kg), 25 dkg
friss széna, 1 ágacska kakukkfű, 6 db szegfűszeg, 10 db borókabogyó. A
sonkáról vágjuk le a csülköt, és csontozzuk ki. (Ezt lehetőleg a
hentessel végeztessük el.) Tegyük a húst egy éjszakára hideg vízbe, hogy
a felesleges só kiázzék belőle. Másnap tegyük egy fazék vízbe, úgy,
hogy teljesen ellepje. Adjuk hozzá a szénát és a fűszereket, lassú tűzön
egy órán át főzzük. Ha megfőtt, vegyük le a bőrét, és forrón tálaljuk.
Fogyaszthatjuk hidegen is. Száraz vörösbor illik hozzá.
Mit együnk a sonkához?
A sonka utánozhatatlan jó ízét más ízekkel együtt élvezhetjük
igazán. A sonkaszeletek mellé a megszokott kemény tojáson, tormán vagy
mustáron kívül még igen sok finomságot adhatunk.
Magyarországon, főleg régebben, kitüntetett szerepe volt a sonkához
adott különböző retkeknek, úgymint az üde látványt nyújtó piros hónapos
reteknek, a jégcsapreteknek, a fekete reteknek, mely utóbbinak sokan
gyógyerőt is tulajdonítanak. A retek szeletelve, sózva, pár szem
köménymaggal meghintve, a fekete retek pedig durvára reszelve adatik a
sonka mellé.
De ezzel még nincs vége a sonka sokféle tálalási lehetőségeinek. A régi
magyar konyha gyakran adott a sonka mellé különböző gyümölcsöket, almát,
körtét.
Déli országokban előszeretettel kínálnak a sonka mellé durvára vágott
vöröshagymát vagy felkarikázott újhagymát, melyeket gyakran színesítenek
paradicsompürével, ketchuppal, különböző ecetekkel, fűszerolajakkal.
Főleg északi országokban, de hazánkban is a németek lakta területeken
népszerű a húsvéti sonka mellé adott, kifliburgonyából készített,
hidegen tálalt hagymás burgonyasaláta.
Mediterrán térségekben eszik friss déligyümölcsökkel, sőt aszalt,
porcukorban megforgatott datolyával is. A világhírű pármai sonkát az
olaszok előszeretettel fogyasztják sárgadinnyével. A lengyelek, akiknél
szinte nemzeti eledelnek számít a sonka, gyakran eszik hideg
babsalátával.
Magyar jellegzetesség, hogy húsvétra kalácsot süt a háziasszony, amit
más népeknél szokatlan, illetve nem ismert módon a sonka tálalásakor
"törnek meg", és a sonkát ezzel eszik.
Húsvéti különlegességek külföldön
Olaszországban sonka helyett a Corallina nevű szalámit fogyasztják a
főtt tojás mellé, és akárcsak karácsonykor, most is megsütik a híres
kalácsot, a panettonét.
Franciaországban inkább sült bárányt fogyasztanak, amely mellől nem
maradhatnak el a kellemes vörösborok sem.
Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek
az ünnepi asztalra. És nem csak sört isznak, de húsvétkor divatosak a
tojás- és mandulalikőrök is.
Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat
állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. A
reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle. Az ünnepi étel pedig
Jansson megkísértése: ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya
tejszínnel sütve.
(origo)
Kommentáld!