A húsvéti nyúl története

A húsvéti nyúl története

Újabban a kicsik már az óvodában megtanulják a híres nyuszi történetét. Jó, legyen! Karácsonykor jön az angyal, aki a fa alá helyezi az ajándékokat, de Húsvétkor mit tegyünk? Hova helyezzük a nyuszi ajándékait?

Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre Holdistennő nevére vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli.

Mivel számos kultúrában a nyuszik szoros kapcsolatban állnak a Holddal, Eostre istennőt nyuszik képében ábrázolták.
husveti_nyuszi
A húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg.

Egy régebbi történet szerint pedig, egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket, színes tojásokkal teli kosarakat rejtett el oly módon, hogy azt a gyerekek hamar megtalálják.

A Húsvét szimbólumai, ahogyan mindannyian tudjuk a nyuszi és a piros tojás, amelyeket még a kereszténység előtti korszakból vettük át. Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával;ők csak a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik.

Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta.

Más hagyományok

Habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik.

A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték.

Az amerikaiak számára is a nagyfülű állat egy legendás szereplő. Egyes törzsekben mai napig él az a legenda, miszerint a nyuszi hozta az emberiségnek a tüzet.

Az ókori Egyiptomban a nyuszi egy különleges helyet foglalt el, mint a termékenység szimbóluma, miközben a német hagyományok szerint ő az, aki minden tavasszal új életet teremt a Földön.

Sz. A.

Forrás: 

Húsvéti jelképek és babonák

Mint minden ünnepnek, a Húsvétnak is megvannak a saját jelképei, amelyeket időtlen idők óta megőriztünk és nemzedékről nemzedékre továbbítottunk.
A jelképek eredetét számos esetben furcsa történetek és babonák övezik, ám manapság ezekről csak halvány sejtéseink vannak.
A barkaág:
A barkaág a pálma helyettesítője, amely Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának egyik jelképe. A virágvasárnap ennek az eseménynek az emlékünnepe, amelyet a római egyház Dominicca palmarum, azaz pálmavasárnapként is emleget.
A barkát a pap rendszerint nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek. Habár a barkaszentelés egyházi eredetű szokás, számos esetben felhasználták rontás ellen, gyógyításra, villámlás és mennydörgés eltávolítására.
Ugyanakkor számos helyen azon hiedelem uralta az emberek életét, miszerint a barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a bolhák és a legyek, valamint a tojásból nem kel ki a csirke. Ennek ellenére manapság a barkát jó ómennek tekintik és általában minden keresztény házban megtalálható a szentképek, vagy a gerenda alatt.
Egyes hiedelmek szerint a szentelt barka az állattartásban jósló, varázsló, és rontáseltávolító erővel bírt. Emellett a földművelést is elősegítette, hisz a kert földjébe tűzve elűzte a férgeket.
A tojás:
Mint tudjuk, a tojás hazánkban és nemcsak, a locsolás jutalmaként van jelen. Már a honfoglalás előtti avar sírokban is találtak karcolt díszítésű tojásokat. A keresztény vallás számára Jézus feltámadását jelképezi.
Másrészt a tojás az élet újjászületésének, a termékenység legősibb jelképe. A tojás apró volta ellenére képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
A nyúl
Mivel éjjeli állat, a Holddal is kapcsolatba hozható, mely a termékenység szimbóluma. A számos történetbe ágyazott nyúl megjelenése valójában német közvetítéssel került át hozzánk is. Egyesek szerint az is meglehet, hogy tévedésről lenne szó, mivel régebben egyes német területeken Húsvétkor szokás volt tojásokkal ellátott gyöngytyúkot ajándékozni. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, számos rövidítésben, csak Hasel. A félreértés és ezáltal a nyuszi húsvéti jelképként való elterjedése, a két név hasonlóságából eredhet, mivel németül a nyúl neve Hase.